A négy D közül az első

Négy igazán nagy, de kellemes döbbenet vezetett oda, hogy ezek a termékek, és ez az üzlet nekem is kell.

Íme az első:
Párom asztma allergiás.

Már egész kisgyermek kora óta „fújja a pipát” az asztmájára, szedi a bogyót az allergiájára.

Amióta mi együtt alszunk minden este hallottam, hogy sípol a tüdeje, tudtam, hogy hamarosan ébred, mert fújni kell. Mindegy volt az évszak, a hőmérséklet. Csak egyszerűen lejárt a 4 óra, és kész.

Sok alternatívát ki is próbált már (amiket én félelemmel statisztáltam végig), de a végeredmény mindig ugyan az lett.
Jött a tavasz, a virágzás, és vele a pollen.
És ez azt jelentette, hogy elő kellett venni a pipát, és a bogyót.

Egyszer még egy szép cserepes növénykémet is ki kellett dobjam, mert amikor virágozni kezdett, Balázs befulladt.

Pedig szedte a gyógyszereit.

Csak hát a pollen.

A virág a kukában (a ház előtt) végezte, én pedig fertőtlenítős nagytakarításba kezdtem. Igazán szép nap volt.
Jól megijedtem, az biztos.

Balázs 4 hete szedte az Arany-, és az Ezüstkolloid oldatokat.

Azon az éjszakán arra ébredtem, hogy túl nagy a csend körülöttem.

Nem értettem eleinte az okát.

Felültem az ágyban, és azon gondolkodtam, mi is a furcsa
.
Kellett egy csomó idő, mire rájöttem, Balázs a furcsa.

Ugyanis nem sípolt a tüdeje.
Levegőt vett, sőt egyenletesen, aludt, mint a mormota, csak nem sípolt a tüdeje.
Kicsit zaklatott éjszakám volt.

Reggel első dolgom az volt, hogy megtudjam, mi is az oka.
Na az egy igazi D-s reggel volt.

Elmondta, már vagy 2 hete nem szedi a gyógyszereit, nem fullad, bírja a napot.
Mert egyszerűen nem kellenek.

És ez a kellemes döbbenet megmaradt.
1 éve fogyasztja a kolloidokat, volt már pollenriadó is bőven, de nem kellett elővenni a pipát, és a bogyót.